Segítség! Nem tudok megszabadulni a túlsúlytól!

Engem az iskolában folyton kicsúfoltak a túlsúlyom miatt. – kezdi történetét Csaba – Ha át kellett öltözni a tornaórára már előre tudtam, hogy én leszek a céltábla amin jót röhöghetnek a haverok. A nagy hasam nem is zavart volna, de a túlsúlytól, fiú létemre, nagyok voltak a melleim is. Nem mondanám, hogy nagyon nagyok, de arra pont elég méretesek, hogy lánynak csúfoljanak. Ez szinte végig kísérte az iskolás éveimet.
Felnőtt koromra megtanultam elfogadni magam olyannak amilyen vagyok, már nem érdekelt, hogy mit szólnak mások, pedig még ekkor is kaptam hideget-meleget.

Például azzal kapcsolatban ahogyan ettem, mert ha én egyszer elkezdtem enni bizony fel nem emeltem a fejem míg valami volt a tányéromban. Mindig azt hallgattam a többiektől, hogy- Csabika, lassíts nem veszi el tőled senki!
Folyton attól rettegtem, hogy éhes leszek vagy éhes maradok, ezért annyi kaját toltam magamba amennyit csak bírtam és kihasználtam minden lehetőséget, hogy ehessek valamit. Reggel a boltban kezdtem a napot és jól feltankoltam, hogy egész napra kitartson. Persze ez a mennyiség nemhogy egy napra, de egész hétre elég lett volna, én mégis igyekeztem mindent magamba tolni nehogy megromoljon.
Ráadásul olyan kívánós voltam mint egy kismama! Ha a kollégák ettek előttem valamit azt biztosan megkívántam és akár mit ettem előtte ha megkínáltak akkor azt örömmel fogadtam el és még azt is megettem második ebédként.
Ahogy hazaértem úgy éreztem farkaséhes vagyok, pedig mielőtt kiléptem a munkahely kapuján megettem minimum két szendvicset. Csak, hogy értsd a munkahelyemtől kb. fél órára lakom és tudom, hogy nem lehettem éhes, de én mégis azt éreztem, hogy ennem kell mert különben rosszul leszek. Ilyenkor irány a hűtő és amit találtam abból gyorsan betoltam a búrámba egy nagy adagot persze állva a konyhapultnál. Itt azért még nem volt vége a napnak, mert este 11 körül simán nekiálltam a pótvacsorának, mondván nem tudok éhesen aludni.
Ha szomjas voltam általában kólát vagy hasonló cukros üdítőket ittam meg néha ásványvizet. Az étkezést lezárását pedig csak valami édességgel tudtam lezártnak tekinteni. Ez lehetett csoki vagy valami süti is, a lényeg, hogy édesség legyen.
Gyümölcs, zöldség szinte alig szerepelt az étlapomon. Gyümölcsből csak a dinnyét és a barackot tudtam megenni, a zöldségből pedig csak az erős zöldpaprikát. Minden étkezésemnek tartalmaznia kellett húst és kenyeret különben úgy éreztem nem laktam jól. Na és ez így ment napról-napra, évről-évre.
Éreztem én, hogy nincs ez így jól, de nem tudtam változtatni szokásaimon. Egyre inkább hatalmába kerített a letargia, a lustaság. Nehezemre esett bekötni a cipőfűzőmet, nehezemre esett bevásárlás után felvinni egy megpakolt kosarat a második emeletre, nehezemre esett focizni a kollégákkal.
Na de a lelki oldala mellé még társult, hogy egy orvosi vizsgálat alkalmával rossz lett a labor értékem, a vérnyomásom sem volt valami jó és ha ez még nem volna elég borzalmasan érzem magam a bőrömben. Gyötört a bűntudat, az elkeseredettség, attól, hogy nem vagyok képes megszabadulni az évek óta cipelt túlsúlytól. Ráadásul mindez 34 évesen!

 

Mi az ami meggátolta Csaba súlycsökkentését?

Az évek során olyan szokásokat alakított ki, melyek nem segítették súlycsökkentését, sőt folyamatosan gyarapították testsúlyát.

 

# 1. Nem sportolt rendszeresen

Miért? Mert gyermekkorában folyamatos kudarcok érték a sport terén. Túlsúlya miatt már ekkor képtelen volt felvenni az iramot társaival, ettől elment a kedve a testmozgástól.
Felnőttkorában amikor már tudatosan építhette volna be életébe a testmozgást, úgy gondolta neki bizony nincs ideje munka után, meg egyébként is az egész napos robotolás mellett ereje sincs már, hogy elmenjen sportolni. Na jó este már nem, de mi a helyzet a reggeli testmozgással? Ááááá ez megint csak lehetetlen dolog, azért felkelni előbb, hogy mozogjon szóba sem jöhetett!

 

# 2. Édesség minden étkezés után

Napi ötszöri étkezés esetén azt jelenti, hogy napi ötször evett plusz, üres kalóriát ami nélkül bizony meglett volna a szervezete. Ha még ennél is többször evett egy nap az még további fölös kalóriát jelentett, amit a szervezete zsírként raktározott el.  Az édesség étkezés után olyannyira szokásává vált, hogy fizikai tüneteket élt meg ha nem ehetett csokit vagy sütit az étkezés lezárásaként. Ideges, feszült lett és nem tudott másra gondolni csak az édességre.

 

# 3. Szomjoltásra kóla és cukros üdítők

Ha szomjas volt, nem egy pohár víz után nyúlt hanem a cukros üdítő üvege után. Eszébe sem jutott, hogy mást is lehetne inni, hiszen a szokás nagy úr.

 

 

# 4. Minden étkezéshez kenyér vagy egyéb péksütemény dukál

Úgy gondolta nem fog jóllakni ha nem eszik kenyeret, ezért egy-egy étkezés alkalmával 2-3 sőt 4 zsemle vagy akár több szelet kenyér is lecsúszott, mert mindig evett kenyeret mindenhez miért lenne ez most másként. Meg sem próbálta mi lenne ha legalább 1 étkezés alkalmával kihagyná a péksüteményt.

 

# 5. Gyorsan, habzsolva étkezett

Az agyunknak legalább 20 percre van szüksége, hogy felfogja és továbbítsa a jóllakottság érzését. Mivel Csaba gyorsan habzsolva étkezett 20 perc alatt jóval több kalóriát fogyasztott el mint amennyire a szervezetének szüksége volt. Ha minden falatot jól megrágott volna és odafigyelt volna az étkezés ütemére azt vette volna észre, hogy kevesebbel is jóllakott volna.

 

 

A jó hír, hogy Csaba 4 hét alatt 6 kilót fogyott úgy, hogy elmondása szerint ezen időszak alatt egyszer sem éhezett. Tudja, hogy még legalább 20 kilótól kell megszabadulnia, de már azt is tudja, hogyan érje el célját.

Hamarosan jön a folytatás,  melyben elárulom hogyan sikerült Csabának 4 hét alatt 6 kilótól megszabadulnia.

Addig is ha van kedved kérlek írd meg saját történeted lentebb a hozzászólások között vagy írd meg emailben a tortenetem@fogyokurablog.hu email címre.

7 hozzászólás


  1. Sziasztok,
    Az első terhességem alatt híztam meg és mivel a második gyerkőc nagyon sietett az első után így nem volt időm leadni a kilókat. A második terhességet már jóval az ideális testsúly fölött kezdtem. Erre újabb 10 kiló rakódott. Úgy néztem ki mint egy bálna, de nem éreztem lelkierőt a fogyókúrához. Egy nap jött a nagy elhatározás és elkezdtem fogyókúrázni, de ha leadtam 5 kilót akkor biztosan 8 jött vissza. Mindenféle diétát és csodaszert kipróbáltam, de egyiket sem tudtam végigcsinálni. Mára csak azt tudom, hogy nem akarok dagadt bálna lenni, de nem tudom mit csináljak!

    Válasz

  2. ÓÓÓ én azóta vagyok túlsúlyos mióta az eszemet tudom. Sajnos nálunk nagy a hízási hajlam mert az egész család 100 kiló fölött van. Állandóan fogyózom, de amit leadok az vissza is jön. jelenleg a 167 centimhez 130 kiló társul sajnos 🙁

    Válasz

  3. Nálam a délelött evés nélkül még megy, de az esti órákban azt érzem, hogy folyton éhes vagyok. Állandóan az evésen jár az eszem, szinte nem is tudok másra gondolni. A legszivesebben édességet eszem, ami persze nem kedvez a súlyomnak.

    Válasz


  4. Bőven van súlyfeleslegem, sokszor elhatározom már, hogy változtatok életmódot. Amikor olvastam Csaba történetét és az okfejtést oda sem figyelve finom pogit majszoltam, már ki tudja hányadikat. Köszönöm az ébresztést, a pogis tálat betettem a szekrény legmagasabb polcára. Ahhoz azonban hogy sikert érjek el, biztosan kell még támogatás, ezért kedves Szilvia érdeklődve várom a következő tanulságos bejegyzésedet. Őszintén: Gratulálok Csaba, és köszönöm, hogy segítettél.

    Válasz

    1. Ez durva mert én is pont pogácsát ettem amikor elolvastam Csaba történetét és amikor a amikor a Te hozzászólásodhoz értem… na én ennél a pontnál néztem igazán magamba! Valahogy erőt adott és most tényleg és komolyan elkezdek fogyózni. Talán most sikerül!

      Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük