Biztosan te is hallottad már, hogy a táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek mindenkinek a minél változatosabb étrendet javasolják, és óva intenek minden felesleges, erélyes megszorítástól. Ugyanis minél többféle élelmi anyagot veszünk magunkhoz, annál biztosabb, hogy minden makro- és mikrotápanyaghoz hozzájut a szervezetünk, ily módon pedig elkerülhetjük a hiánybetegségeket, energikusak és fittek maradhatunk. (A makrotápanyagok alatt a fehérjét, a zsírt és a szénhidrátokat értjük, a mikrotápanyagok alatt pedig az ásványi anyagokat és vitaminokat. ) De hogyan érhetjük el ezt az optimális állapotot? Honnan tudhatjuk, hogy miből kell csemegéznünk?

Úgy, ha mind az öt ételcsoportból válogatunk és mindegyikből a megfelelő mértékben. Ez az öt csoport a következő:

1., Gyümölcsök és zöldségek: ennek a csoportnak kellene az étrendünk alapját képeznie, tehát ezekből lenne szükséges a legtöbbet fogyasztanunk. Sokféle vitaminnal, ásványi anyaggal látnak el bennünket, rostban gazdagok és általánosságban elmondható, hogy a többi csoporthoz képest alacsony az energiatartalmuk is. Kutatások rávilágítottak, hogy a zöldségek és gyümölcsök formájában bevitt vitaminok és nyomelemek sokkal könnyebben és jobban hasznosulnak a szervezetben, ráadásul így biztonságosabb a fogyasztásuk. Erre egy nagyon egyszerű példa az A-vitamin: ha étrendkiegészítők formájában fogyasztjuk, akkor könnyen túl is adagolhatjuk ezáltal kellemetlen tüneteket okozva magunknak, míg ha béta-karotinban gazdag növényekkel (pl.: sárgarépa, sütőtök, kajszibarack stb.) visszük be, a szükséges mennyiséget a szervezetünk A-vitaminná alakítva felhasználja, a felesleget pedig egyszerűen csak kiüríti. Ráadásul minél színesebb egy gyümölcs vagy zöldség, annál jobb, hiszen annál több antioxidánst tartalmaz!

2., Cereáliák, gabonaalapú élelmiszerek és a burgonya: az idetartozó élelmiszerek biztosítják az összetett szénhidrátokat a számunkra. Összetett szénhidrátok, hiszen nagyobb egységekből állnak, mint az egyszerű szénhidrátok, vagyis a cukrok. Azért is fontosak számunkra, mert energiát adnak, ezáltal közreműködnek az elfogyasztott fehérje beépülésében, egyenletes vércukorszintet biztosítanak és bizony nagy hatással vannak a hangulatunkra! Hogyan is? Egyfelől úgy, hogy segítenek a jó hangulatért felelős anyag, a szerotonin előállításában, másfelől, az agyunk igen válogatós, és csak glükózt hajlandó “enni”, azt pedig ezekből az anyagokból fogja felvenni. Érdemes belőlük a teljes kiőrlésű, esetleg magvakkal dúsított változatokat előnyben részesíteni, a zsírosakat (pl.: leveles tészták), cukrosakat pedig kerülni.

3., Hús, hal, tojás, és a szárazhüvelyesek, olajos magvak: ez az egyik csoport, ami lényeges a fehérjebevitelünk szempontjából. Igyekezzünk a soványabb húsokat választani: a csirke és a pulyka combja és melle, a borjúhús, a marha részei közül a tarja és a lapocka, a sertés porcikái közül a comb és a karaj zsírszegény. Nagyon fontos lenne, hogy a hal is minél többször – lehetőleg hetente kétszer – kerüljön a tányérra, mert rendkívül jó hatással van a szívre és az érrendszerünkre. A szárazhüvelyeseknek – lencse, sárgaborsó, bab, szója – fehérje tartalmuk mellett magas a szénhidrát- és energiatartalmuk is, ezt fogyókúrában vegyük figyelembe! Az olajos magvak (dió, mogyoró, szezámmag stb.) is kalóriabombák, de mértékkel fogyasztva a haléhoz hasonló jótékony hatást gyakorol a szervezetünkre.

4.,Tej és tejtermékek: jó minőségű fehérjével látják el testünket, továbbá minden együtt van bennük, ami a csontritkulás megelőzéséhez kell: kalcium, a megfelelő arányú foszfor, D-vitamin és az ezek felszívódását segítő tejzsír. Akit a tej puffaszt, vagy aki cukorbeteg, az inkább a savanyított tejtermékeket fogyassza, mert abban már alig van tejcukor.

5.,Azok az élelmiszerek, amelyeket csak ritkán fogyasszunk: édességek, cukorban és zsírban gazdag termékek. Az lenne a legjobb, ha ezeket az élelmiszereket csak legfeljebb heti 1-2 alkalommal fogyasztanánk, hiszen hasznos anyagokat nem vagy csak alig tartalmaznak, káros anyagokban és energiában viszont bővelkednek.