A fogyni kívánók számára az egyik legvészjóslóbb hang a gyomorkorgás. Hiszen ha hirtelen ránk tör az éhség, hajlamosak vagyunk meggondolatlan, gyors döntést hozni, és a megszokott egészségtelen ételekért nyúlni. Utána meg jön a bűntudat. Ezért fontos, hogy sose érezzük igazán üresnek a hasunkat. De hogyan érhetjük el úgy, hogy közben ne hízzunk?
Az élelmi rostban gazdag ételek segíthetnek. De mik is az élelmi rostok? Olyan növényi alkotórészek, amelyek az emésztőrendszerünkben nem tudnak lebomlani, és emésztetlenül haladnak át a bélen. Azáltal, hogy nem emésztjük meg őket, nem tudnak felszívódni, így energiát sem adnak. Viszont nagy előnyük, hogy vizet kötnek meg a gyomorban és a bélben, ettől megduzzadnak, és így jóllakottság érzést alakítanak ki. Ehhez persze az is szükséges, hogy elegendő folyadékot fogyasszunk, különben a rost nem tud mitől megdagadni. Mivel 1g rost fél deciliter vizet köt meg és rostbő diétában ajánlott 40-45 g rostot fogyasztani egy nap, ezért javasolt ilyenkor napi 3 liter folyadékot inni. Ráadásul lassítják a gyomor ürülését, ezért hosszabb időbe telik, mire újra megéhezünk. Némileg csökkentik más, energiát adó tápanyagok – fehérje, zsír, szénhidrát – felszívódását is. De ez azért ne bátorítson senkit se arra, hogy csokit és sütit habzsoljon, azzal a felkiáltással, hogy a rostbevitel miatt úgyis kevesebb szívódik fel!
A rostok nem csak a fogyásban segítenek, nagyon sok előnyös hatásuk van. Képesek magukba szívni a bélben sok, egyébként káros anyagot, így azok nem tudják irritálni a bélnyálkahártyát, ezáltal csökkentik a vastagbélrák kockázatát. Segítségükkel megelőzhető a székrekedés is. A rostok egyik fajtája, a vízoldékony rostok különösen hasznosnak bizonyultak azoknál, akiknek magas a koleszterinszintjük. Ugyanis megkötik a bélben az epesavakat, és azok ezáltal nem tudnak visszajutni a májba, – ahol újra koleszterin állítódna elő belőlük – hanem a széklettel kiürülnek. (Attól nem kell félni, hogy elfogy a koleszterinünk, olyan mértékben nem vonja el a szervezettől.) Ilyen típusú vízoldékony rostok például a pektin és a béta-glükán. Pektint az almában, sárgarépában, őszi és kajszibarackban, ribizliben találunk nagy mennyiségben, a zabpehely és a zabkorpa pedig remek forrása a béta-glükánnak. Törekedjünk rá, hogy étrendünkbe legalább napi ötször iktassunk be zöldséget, gyümölcsöt. Nem kell, hogy mind az öt alkalommal nyers formában fogyasszuk, persze, jó lenne minél többször frissen enni, hiszen így juthatunk belőlük a legtöbb hasznos anyaghoz.
A vízben nem oldódó rostokat teljes kiőrlésű kenyerekből, péksüteményekből, búzacsírával és búzakorpával gazdagított ételekből nyerhetünk. Érdemes kipróbálni a klasszikus rizsköret helyett az úgynevezett pszeudogabonákat is, ilyen a köles, hajdina, quinoa, bulgur, amaránt.
Vladár-Somlai Ágnes
Dietetikus